" ÖLELÉS ,,
reggel:
reggel:
nem tudom hogy miért,de iszonyatos bűntudat gyötört még ma reggel sem tudtam elfelejteni a tegnap esti kiruccanást amit többet az életben nem ismétlek meg soha..talán ami a legjobban aggasztott az justin viselkedése, sosem viselkedett velem még így álltalában a fejemre olvassa hogy csak egy semmire kellő ribanc vagyok akit kedvére meg kaphat ....de most? becsukta előttem az ajtót ,nem tudok rajta ki igazodni
-Jóreggelt édesem. mosolygott Pattie miközben a konyhában ügyködött -Nekedis.. mondtam majd le vágódtam a kanapéra jobbnak láttam nem zavaeni Pattiet.. Úgy érzem mintha mindenkinek útban lennék ebben a házban,semmi szükségük rám mégis itt tartanak .-Reggelt! vágódott le justin is a kanapéra pont velem szemben ült ,késztetést éreztem arra hogy akár csak egy pillanatra is rá nézzek ,tudjátok ez olyan amikor nem akartok rá nézni mégis kéztetést érzel arra hogy rá pillants, na éppen ez történt velemis sikeresen észre vette hogy bámulom.
-Mivan? rángatott ki rekedtes hangja gondolat menetemből .
-Semmi..kaptam le róla tekintetemet .
-Akkor meg mit bámulsz úgy aki még nem látott embert? túrt hajába miközben engem szugerállt ohh istenem ez kinyíír..
-Én..sajnálom..sütöttem le tekintetemet,majd justin értetlenül kapta rám tekintetét.
-Miért menekültél?
-Féltem..adtam tudtára egyszavas válaszom,Féltem hogyha le szállok malik mögül akkor te hónapokig bezársz vagy esetleg megütsz..féltem justin érted? justin ajkait hatalmas sóhaj hagyta el a szemében csalódotságot vélltem felfedezni.
-Szerinted én képes lennék bántani téged? megütni? be zárni hónapokig kínozni?
-Justin én nem úgy gondol...
-Hogy gondoltad? minek nézel te engem bazdmeg? hmm? rántott fel karomnál fogva a kanapéról.
-Justin én sajnálom..
-Nem kérek a sajnálatodból weith ,úgy ahogyan belőled sem csak egy kibaszott nyűg vagy a vállamon érted? ha nem lenne az a kibaszott szerződés már régen megbasztalak volna aztán mehetnél amerre látsz szarok rá. eresztette el karomat majd fel sétalt a lépcsőn,fájtak a szavai ahogyan ki mondta azt ami már régóta őrlődött bennem, csak egy nyűg vagyok neki amitől legszívesebben megszabadulna ...
-Hallottam hogy veszekedtetek,édesem minden rendben? ült le mellém Pattie s arcomat fürkészte .
-Mért nem hagytok elmenni?
-Neked itt a helyed velünk..
-Nem Pattie, én csak egy teher vagyok a hátatokon ..az lenne a legjobb ha én ....
-Alexandra ,figyelj tudom hogy a fiam nem könnyű eset makacs tudom hogy neked nem azt az oldalát mutatja amit nekem,tudod justin egy nagyon jó ember akit nem a pénz hajt hanem az hogy maga körül rendbe tegye a dolgokat,hogy megóvja azokat az embereket akiket kedvel,téged..Tudod én ismerem őt és tudom hogy kedvel téged szeret veled lenni megnyugtatod őt,kérlek légy vele türelmes és ne menj el amióta itt vagy justin teljesen más lett, nem kell mindennap a rendőrségről hoznom őt vissza, egyre több időt tölt itthon ,kedvel téged szivem..simítja meg arcomat
-Nem hiszem hogy justin így érezne irántam Pattie..de ha nem gond akkor én most fel mennék a szobámba.sétáltam felfelé a lépcsőn ,majd be dőltem szobámba alig várom már hogy újra hétfő legyen és mehessek végre iskolába,igen ezt én mondtam ,addig sem kellene egész nap justint kerülgetnem ebben a hatalmas házban ..ohh Alexandra miért nem tudtad be fogni a szádat és hallgatni akkor most nem lennél ilyen szar helyzetben..
eléggé megszomjaztam így le mentem valami folyadékért de akaratlanul is meg hallottam justin és Pattie beszélgetését.
-Justin meddig akarod még ezt csinálni? az a nő teljesen el veszi az eszed fiam térj észhez nem való hozzád itt van neked Alexandra!
-Egy szűz picsát akartok a nyakamba varni? csak egy kibaszott nyűg a vállamon nem vesztegetem kislányokra az időmet.
-Csalódtam benned fiam.
-Mintha annyira érdekelne ,rontott justin a lépcső felé esélyem sem volt fel menni,vérben forgó szemeit rám vezette .-Mivan most már hallgatózol is? viharzott el mellettem s be vágta szobája ajtaját .
-Sajnálom Pattie én nem akartam hallgatózni csak éppen le szerettem volna jönni egy pohár vízért de meghallottam ahogyan...-Semmi gond kincsem,ne is figyelj rá csak rossz napja van legyintett egyet kezével de túlságosan gond terheltnek tűnt ahoz hogy el hidjem neki hogy minden rendben.
-Pattie ha gondolod én megpróbálok vele beszélni de nem igérem hogy bármilyen hatással is lehetek rá.
Egy sóhaj kiséretében tápászkodtam fel a kanapéról,ennyivel tartozom Pattienak amennyi gondot okoztam a fiának..
amint egyre közelebb értem justin szobájához annál jobban szállt el minden bátorságom ahoz hogy be menjek hozzá talán mégsem volt ez olyan jó ötlet..gyerünk Alexandra menni fog ez ez csak egy ajtó..kezemet lassan emeltem az ajtóig majd halkan bekopogtam .-bejöhetek?tekintetemmel a földet páztáztam nem szerettem volna justin szemébe nézni.-Már bent vagy nem ? hajította el kezéből iphoneját ami az ágy másik végében landolt majd tekintetét rám kapta,-Mondod is hogy mit akarsz vagy még sokáig rablod az időm?
-Én csak bocsánatot szeretnék kérni ..azt amit odalent mondtam nem ugy gondoltam..sajnálom.
-Ennyi? akkor mehetsz is arra az ajtó.bökött fejével az ajtóra.
-Miért viselkedsz így? miért vagy ilyen ellenszenves velem, én csak segíteni szeretnék justin .
-Szerintem már eleget segítettél.célzott ezzel a tegnapira.
-Justin én sajnálom..sütöttem le tekintetemet
-Takarodj ki .arc izmai megfeszültek ,tenyerét ökölbe szorította dühös lett megint csak bedühödött..miattam.
szemeimet elborították a könnyek amiket már nem bírtam vissza fogni s utat törtek maguknak nem érdekelt hogy itt van az sem hogy mennyire tart most szánalmasnak ,borzalmasan fájnak azok a szavak amiket nap mint nap vág a fejemhez nem értem miért gyűlöl ennyire miért nem akar normális ember módjára viselkedni velem szemben egyszerűen tudatja velem hogy nem vagyok a szíve csücske .mogyoróbarna szemeit rám vezette majd felpattant az ágyról s közeledni kezdett felém,jobbnak láttam most azonnal elhagyni a szobát mielőtt még justin dobna ki..karjával megragadta enyémet majd egy nagyot rántott rajtam így fejem a mellkasának vágódott,két karját körül fonta hátamon s szorított magához,egész testemet át járta a melegség,ajkaival egy puszit lehel fejem búbjára s tovább ölel, nem szólt semmit csak némán szorított magához,mindketten éreztük hogy ide nem kellenek a szavak a testünk mindent le ír a beszed helyet.......
sziasztook!
nagyon nagyon sajnálom hogy csak most sikerült össze hoznom nektek egy részt de nagyon sok minden jött közbe ,azt is sajnálom hogy ilyen rövidke lett de úgy gondolom hogy a továbbiakban is szükség lessz az ilyen rövidke részekre ahoz hogy jobban ki tudjam nektek fejteni a történetet és nem egy részben össze tömöríteni mindent,.
ha itt jártál hagyj magad után egy komit:)
további szép napot <3
-Jóreggelt édesem. mosolygott Pattie miközben a konyhában ügyködött -Nekedis.. mondtam majd le vágódtam a kanapéra jobbnak láttam nem zavaeni Pattiet.. Úgy érzem mintha mindenkinek útban lennék ebben a házban,semmi szükségük rám mégis itt tartanak .-Reggelt! vágódott le justin is a kanapéra pont velem szemben ült ,késztetést éreztem arra hogy akár csak egy pillanatra is rá nézzek ,tudjátok ez olyan amikor nem akartok rá nézni mégis kéztetést érzel arra hogy rá pillants, na éppen ez történt velemis sikeresen észre vette hogy bámulom.
-Mivan? rángatott ki rekedtes hangja gondolat menetemből .
-Semmi..kaptam le róla tekintetemet .
-Akkor meg mit bámulsz úgy aki még nem látott embert? túrt hajába miközben engem szugerállt ohh istenem ez kinyíír..
-Én..sajnálom..sütöttem le tekintetemet,majd justin értetlenül kapta rám tekintetét.
-Miért menekültél?
-Féltem..adtam tudtára egyszavas válaszom,Féltem hogyha le szállok malik mögül akkor te hónapokig bezársz vagy esetleg megütsz..féltem justin érted? justin ajkait hatalmas sóhaj hagyta el a szemében csalódotságot vélltem felfedezni.
-Szerinted én képes lennék bántani téged? megütni? be zárni hónapokig kínozni?
-Justin én nem úgy gondol...
-Hogy gondoltad? minek nézel te engem bazdmeg? hmm? rántott fel karomnál fogva a kanapéról.
-Justin én sajnálom..
-Nem kérek a sajnálatodból weith ,úgy ahogyan belőled sem csak egy kibaszott nyűg vagy a vállamon érted? ha nem lenne az a kibaszott szerződés már régen megbasztalak volna aztán mehetnél amerre látsz szarok rá. eresztette el karomat majd fel sétalt a lépcsőn,fájtak a szavai ahogyan ki mondta azt ami már régóta őrlődött bennem, csak egy nyűg vagyok neki amitől legszívesebben megszabadulna ...
-Hallottam hogy veszekedtetek,édesem minden rendben? ült le mellém Pattie s arcomat fürkészte .
-Mért nem hagytok elmenni?
-Neked itt a helyed velünk..
-Nem Pattie, én csak egy teher vagyok a hátatokon ..az lenne a legjobb ha én ....
-Alexandra ,figyelj tudom hogy a fiam nem könnyű eset makacs tudom hogy neked nem azt az oldalát mutatja amit nekem,tudod justin egy nagyon jó ember akit nem a pénz hajt hanem az hogy maga körül rendbe tegye a dolgokat,hogy megóvja azokat az embereket akiket kedvel,téged..Tudod én ismerem őt és tudom hogy kedvel téged szeret veled lenni megnyugtatod őt,kérlek légy vele türelmes és ne menj el amióta itt vagy justin teljesen más lett, nem kell mindennap a rendőrségről hoznom őt vissza, egyre több időt tölt itthon ,kedvel téged szivem..simítja meg arcomat
-Nem hiszem hogy justin így érezne irántam Pattie..de ha nem gond akkor én most fel mennék a szobámba.sétáltam felfelé a lépcsőn ,majd be dőltem szobámba alig várom már hogy újra hétfő legyen és mehessek végre iskolába,igen ezt én mondtam ,addig sem kellene egész nap justint kerülgetnem ebben a hatalmas házban ..ohh Alexandra miért nem tudtad be fogni a szádat és hallgatni akkor most nem lennél ilyen szar helyzetben..
eléggé megszomjaztam így le mentem valami folyadékért de akaratlanul is meg hallottam justin és Pattie beszélgetését.
-Justin meddig akarod még ezt csinálni? az a nő teljesen el veszi az eszed fiam térj észhez nem való hozzád itt van neked Alexandra!
-Egy szűz picsát akartok a nyakamba varni? csak egy kibaszott nyűg a vállamon nem vesztegetem kislányokra az időmet.
-Csalódtam benned fiam.
-Mintha annyira érdekelne ,rontott justin a lépcső felé esélyem sem volt fel menni,vérben forgó szemeit rám vezette .-Mivan most már hallgatózol is? viharzott el mellettem s be vágta szobája ajtaját .
-Sajnálom Pattie én nem akartam hallgatózni csak éppen le szerettem volna jönni egy pohár vízért de meghallottam ahogyan...-Semmi gond kincsem,ne is figyelj rá csak rossz napja van legyintett egyet kezével de túlságosan gond terheltnek tűnt ahoz hogy el hidjem neki hogy minden rendben.
-Pattie ha gondolod én megpróbálok vele beszélni de nem igérem hogy bármilyen hatással is lehetek rá.
Egy sóhaj kiséretében tápászkodtam fel a kanapéról,ennyivel tartozom Pattienak amennyi gondot okoztam a fiának..
amint egyre közelebb értem justin szobájához annál jobban szállt el minden bátorságom ahoz hogy be menjek hozzá talán mégsem volt ez olyan jó ötlet..gyerünk Alexandra menni fog ez ez csak egy ajtó..kezemet lassan emeltem az ajtóig majd halkan bekopogtam .-bejöhetek?tekintetemmel a földet páztáztam nem szerettem volna justin szemébe nézni.-Már bent vagy nem ? hajította el kezéből iphoneját ami az ágy másik végében landolt majd tekintetét rám kapta,-Mondod is hogy mit akarsz vagy még sokáig rablod az időm?
-Én csak bocsánatot szeretnék kérni ..azt amit odalent mondtam nem ugy gondoltam..sajnálom.
-Ennyi? akkor mehetsz is arra az ajtó.bökött fejével az ajtóra.
-Miért viselkedsz így? miért vagy ilyen ellenszenves velem, én csak segíteni szeretnék justin .
-Szerintem már eleget segítettél.célzott ezzel a tegnapira.
-Justin én sajnálom..sütöttem le tekintetemet
-Takarodj ki .arc izmai megfeszültek ,tenyerét ökölbe szorította dühös lett megint csak bedühödött..miattam.
szemeimet elborították a könnyek amiket már nem bírtam vissza fogni s utat törtek maguknak nem érdekelt hogy itt van az sem hogy mennyire tart most szánalmasnak ,borzalmasan fájnak azok a szavak amiket nap mint nap vág a fejemhez nem értem miért gyűlöl ennyire miért nem akar normális ember módjára viselkedni velem szemben egyszerűen tudatja velem hogy nem vagyok a szíve csücske .mogyoróbarna szemeit rám vezette majd felpattant az ágyról s közeledni kezdett felém,jobbnak láttam most azonnal elhagyni a szobát mielőtt még justin dobna ki..karjával megragadta enyémet majd egy nagyot rántott rajtam így fejem a mellkasának vágódott,két karját körül fonta hátamon s szorított magához,egész testemet át járta a melegség,ajkaival egy puszit lehel fejem búbjára s tovább ölel, nem szólt semmit csak némán szorított magához,mindketten éreztük hogy ide nem kellenek a szavak a testünk mindent le ír a beszed helyet.......
sziasztook!
nagyon nagyon sajnálom hogy csak most sikerült össze hoznom nektek egy részt de nagyon sok minden jött közbe ,azt is sajnálom hogy ilyen rövidke lett de úgy gondolom hogy a továbbiakban is szükség lessz az ilyen rövidke részekre ahoz hogy jobban ki tudjam nektek fejteni a történetet és nem egy részben össze tömöríteni mindent,.
ha itt jártál hagyj magad után egy komit:)
további szép napot <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése